2010. február 20., szombat


nothing perfect"

ha valaminek vége az nagyon tud fájni de ennek igyiskell lennie,most ezer meg ezeregyszer végiggondolhatnám,hogy mivolt miket csináltunk együtt mennyi a közös élmény de akkor még rosszab is lenne,akaratlanul is ezt teszem,remélem hogy kibékülünk,de azt már nemvárom el,hogy minden legyen a régi tudom hogy nemlesz már semmi olyan mint anno.Pedig milyen jóisvolt,a barátságoknak nemkellene megszakadniuk az "örök".

számitottam rá mégis meglepetésként ér.

2010. február 17., szerda

előre látta jól hogy az emlékek rá törnek csalfa cselekkel beszőnek rád jönnek éjszakánként az életedre törnek lassan.


mindennap dobogok benned csak elvétve...

kérlek engedj el ,ha repülnék zuhanok

betűnként utalok rád.



2010. február 9., kedd


Vadul széttolt bútorok

,Lemezjátszó a szív, a vágy egy lemezt rádobott

.Eperszínű rúzsnyomok

,Maradnak még pár percig és elkenődnek aztán,Szép lazán…

A magány újra mellém dől

,Cigifüst száll az erkélyről,

Végül úgyis csak egy sóhaj marad mindenkiből

Szivem megszokásból vár,

Fölém nem hajolhat már

,Csupán emlék lesz majd belőle a két nagy szembogár.

Szelíd pillák, félmosoly,Kicsit fáj még, hogy átvert, amúgy tényleg nem komoly.

Vadul nyüzsgő hangyabolyLakik bennem pár napig, és elfelejtem aztán,Szép lazán.

2010. február 2., kedd


üresen állok mindennek háttal veled álmodni könnyebb mint egyedül ébre mint valaki mással.tántongó ember veled álmodni könnyebb mint egyedül ébren vagy valaki mással.ma álmodban jöttem a hitedben hinni,de egy mosolyva bújva még mostis az arcodra fagynék...


kicsit szomorú

kicsit boldog

kicsit őrült

kicsit nyugodt

kicsit izgatott

kicsit félek

kicsit már tudom is milesz

nagy a kontraszt de ennymindent érzek,